Első napjaim

Nos... folytatnám a mesélést. Ó jeee. :)
Az első napok össze-vissza és számomra nehezen teltek. Hétfőn a szárnyai alá vett egy nagyon kedves (de iszonyatosan megabrutális kinézetű lány) aki mindig fordított nekem, mert ugye minden dánul volt. Körbejártuk a sulit, voltunk a tornateremben, a művészetek termében, a varróteremben, mindenhol kisebb feladatokat kellett végrehajtani, hogy belekóstolhassunk a dolgokba és könnyebb legyen a választás.
Beszéltek a mosásról, kell vennünk egy kártyát amivel moshatunk, de nem kell semmilyen mosószert venni hozzá. Így abszolút megéri. Takarítani nekünk kell, de ha kell segítség akkor itt vannak bármikor. Hozzám amúgy péntekenként jönnek majd. Havonta egyszer szoba ellenőrzés.
Keddenként én és egy másik lány takarítja a csoport asztalát, hétvégén pedig a kajáért cserébe mosogatni meg pakolni kell. Nem nagy cucc, kifogjuk bírni.
A szobám nagyon klassz, most már otthonos mert tök jól berendeztem. Oltárira élvezem az önállóságot, annyira klassz, főleg a fürdő, gondolhatjátok, tele van a rózsaszín piperecuccaimmal. :P
Hétfőn este énekkaron voltam amit nagyon élveztem. Az énektanár annyira hülye, tiszta jó fej, nagyon bírom. És veszettül jó hangja van, de komolyan, ahhoz képest, hogy énektanár... :P Mármint otthon én csak ilyen átlagos hangú tanárokkal találkoztam, de ő akár a Megasztárba is mehetne. A dalok dánul voltak, de klassz dallamuk volt és mind a 4 csoport más szólamban énekelt, mint az Apáca showban. :)
Mindenki fegyelmezetten, jó kedvűen énekelt, sehol egy lázadó kamasz..., csak néztem.
Szinte az összes diák ott van minden kötelezőnek nem mondható, de ajánlott programon, nem lóg senki, ez számomra fura, de rám ragadt, szóval... :P
Úgy megyek vissza majd Pestre, hogy mindig pontos leszek. Eltudjátok ezt képzelni???
Kedden voltam Odderben, komolyan mondom úgy néz ki mint a Mozgássérült lakótelep Hidegkúton. Tiszta durva.
Nagyon nehéz volt az eleje, mert egyszerűen senki nem szólt hozzám, mindig ültem az asztalnál mint egy kuka, a reggeli és az ebéd a csoportunkkal együtt van, ez kötelező, este mindenki ülhet ahova akar, így azokat várom, mert akkor mi magyarok kajálunk együtt.
Egyik nap lesétáltunk a tengerpartra. Nagyon jó volt! Januárban a mólón sétálgatni... hát igen, ez elég rendhagyó élmény, de nagyon élveztem. Még alkonyatkor, hidegben is gyönyörű volt. Csináltam képeket a Kati gépével, majd fölteszem.
Az első napokban kicsit megfáztam, persze az én szobám volt az egyetlen ahol nem volt net, nem működött a fűtés és a kislámpa sem. Mondom remek...
Mára már kezembe vettem az irányítást és elintéztem a dolgokat. Ezek voltak az első sikerélményeim.
Mondjuk sokat köszönhetek a magyaroknak akik folyamatosan bátorítanak és segítenek amiben tudnak, velük is kezdünk csiszolódni.
A kajáról... elég szar. Röviden és tömören. Ami jó hogy van rák, meg sok-sok zöldség, de rettentően hiányzik az otthoni koszt. Ilyenek mint tészta, levespörkölt, stb. szóval ezek nincsenek. A tea és kávé víz ízű és egész Dániában nem nagyon lehet kapni citromlevet! ....No comment...
Néha veszünk egy-egy chipset meg nutellát, hogy túl tudjuk élni. :P Ami megjegyzem kb. 2000 Ft-ba kerül. Itt minden több mint a duplája. Annyira hihetetlen.
A dánokról annyit, hogy nem túl közvetlen, kedves, de magának való, "hideg" nép. Én úgy látom. Neked kell nyitnod, becsatlakoznod, ha elakarsz valamit érni, különben nem fogadnak be.
Szerdán voltunk Árhus-ban, és ahogy a busszal mentünk szemben volt velünk a tenger, méghozzá gyönyörű napsütésben. Pazar volt.
Este színházi előadás volt, amiből persze semmit nem értettem de mindegy. Röhögtem amikor mindenki röhögött, tapsoltam amikor ők és így tovább.
Hehe... a mai napom volt először igazán jó, legalábbis a többihez képest. Rengeteg biztató levelet és kedves szót kapok tőletek, ami bátorít és így jutottam el odáig, hogy most már sokkal pozitívabban látom a világot. Persze vannak akadályok, de nem is kevés, de ezeket le kell és le is fogom küzdeni. És nem fogok hazamenni 1 hónap után ezt neked üzenem Dzsozi!!! :P
Szóval... ma a szakok kiválasztása volt. Elájultok ha leírom mennyi mindent lehet itt csinálni. Vannak modulok amikben van kb. 10 szak és mindegyikből választani kell.
Line, ez a fővonal, ebből a Europe International-ra kell mennünk kötelezően, mint külföldi diákoknak. Az A modulból a dán nyelv van, ugye ez is kötelező. A C modulból ilyenek közül lehetett választani: (B nincs) Computer, dráma, film, önálló életre nevelés, üveg,művészetek, újrahasznosítás, sport, úszás, főzés) De a főzés a világ összes konyhájára épül, a sportban pedig mindenféle megtalálható.
D modul: Ázsiai kultúra, személyes asszisztens (ez nem tom mi) üvegezés, mászás, kreatív írás (regények, novellák) zene, főzés. Sportok közül is kellett választanunk: kreatív játékok, futás, zene, Qi Gong (ez a csakrákkal foglalkozó japán tevékenység) Taichi (harcművészet), szabadban történő séták, téli foci. Én az úszást/sportot választottam a C-ből, a D-ből természetesen a zenét, ami egy zenekart foglal magában, ami mellett tudsz éneket tanulni, hangszeren játszani, stb. És sportnak is a zenét, amiben van tánc, ritmikus sportgimnasztika (pfff :D) nyújtások, erősítések, aerobic és joga. Jó mi???
Úgyhogy kezd érdekes lenni.
Ma oda kellett menni és leadni a jelentkezést, minden tanárnak bemutatkozni és tanácsadást kérni a szakokról. Itt már elég rendesen kellett használnom az angolt, de hála istennek egész jól megértettem a dolgokat.
Délután beszélgettem néhány kedves arccal itt a suliból, ez is sikerélmény volt, mert végre feloldódtam, és nem problémáztam azon, hogy nem merek beszélni, nehogy beégjek.
Ha így van akkor röhögünk egy jót és kész. :)
Képzeljétek, holnap verseny, minden csoport egy osztály, mi azt hiszem 7.-esek vagyunk és egész nap tanórákon fogunk dekkolni. Mindenkire aggattak egy jelzőt (stréber, szépfiú, emos, ribanc, szőke liba, stb.) és holnap úgy kell viselkednie és öltöznie mintha az a valaki lenne.
Nem tom, hogy jutott ilyen eszükbe a többieknek, de én pop-girl lettem. Pfff... Magyarán úgy kell kinéznem holnap mint Britney Spears. :D
Na mindegy.
Este pedig party!!! Állítólag a dánok brutálabbul buliznak mint mi magyarok, amit elég nehezen hiszek el, de hogy lesz pia rendesen és hajnalig tartó a buli, az biztos.
Minden pénteken van egyébként. Én egyelőre csak csendes megfigyelő üzemmódban leszek, úgy döntöttem. Majd még mesélek, milyen volt!

De hogy most egy jót röhögjetek, leírok egy pár cikis sztorit, ami eddig történt velem. :P

-Első este véletlenül azt mondtam hogy nem kell ágynemű mert nekem is van, közben én a huzatra gondoltam, a csajszi aki kérdezte meg nem. Végül majdnem elvitte az ágyneműmet, mire kapcsoltam és akkor elég ciki volt visszakérni, miután azt mondtam, hogy van sajátom.

-Megkérdeztem Jasont, egy angol srácot, amikor a kis rózsaszín rákocskákat kerestem ebédnél, hogy "
Where is the cancer", mire elkezdett röhögni, ugyanis kiderült, hogy az csak a betegségre és a csillagjegyre vonatkozik. :P

-Végig mentem a tornateremben egyik tanártól a másikig egész délelőtt a pizsamagatyámmal a kocsimon.

-Gyanútlanul laptopozok a szobámban, amikor a hátam mögött megszólal egy hang. Az ágyam fölött lévő rádió szerűségből egy dán nőci karattyol 2 percig aztán elhallgat. Tökre megijedek, mert azt hiszem, hogy lehallgat vagy ilyesmi és most rám szól, hogy ne énekeljek, vagy túl hangos a zene, stb. Közben meg minden szobában van ilyen és csak mi halljuk őt, bemondta egyébként, hogy mikor kezdődik az előadás az ebédlőben. Esküszöm mintha a Daniela nevet is mondta volna amikor először megszólalt. Ez már paranoia... Na mindegy.

Lassan zárom soraim, köszönöm még egyszer a kedves leveleket nektek!
Nagyon szeretlek titeket és drukkoljatok továbbra is!
Légyszi kommentet írjatok mindenképp!
Hamarosan jönnek a képek!
Pusza!!! XXXX
Peace

Ui.:(Neonsárga zsömlét ki látott már? Éééééééééééééén!!!! Állítólag virágpor van benne... Brrr.)