CLICK HERE FOR BLOGGER TEMPLATES AND MYSPACE LAYOUTS »

2009. március 11., szerda

Barcelona Soon!!! (Farsang) /Légyszi tegyétek meg, hogy a képeket kinagyítjátok, mert így totál élvezhetetlen! Köszi! :)/

Helló Mindenkinek!


Egy rövid helyzetjelentés következik. :)

Vagy nem annyira rövid, majd kiderül.

Ma van a prezentációs est. Biztos vagyok benne, hogy este olyan szinten honvágyam lesz, hogy csoda, ha nem sírom majd el magam.

A nemzetközi diákok tartják a ma esti másfél órás előadást. A cseh Dagmar, a japánok és mi, magyarok. Nem tudom pontosan nekünk mennyi idő jut, de összeválogattunk nagyon sok mindent.

A Power Point prezentációk Magyarországról szerintem gyönyörűek, van egy hosszabb és egy rövidebb, csodás képek a városokról tájakról, megy alatta a Nox és egyéb népdalok, amik megadják a kellő hangulatot. :)

Mutatunk majd Youtube-os videót a magyar néptáncról, a Sziget fesztiválról és Freddie Mercury-ról, amint énekli a Tavaszi szelet. :) Később meg is tanítjuk nekik.

Beszélnünk is kell egy kicsit, hogy valami összekösse ugye a dolgokat, meg lesz kvíz és a végén pedig palacsinta. Most sütjük. Közel 200-nak kell lennie. Brutális. Egyelőre nekünk, kocsisoknak nincs feladatunk, mert Kati néni és Dagmar süti, majd a megkenésben kell részt vennünk. Fincsi eperlekvár és nutella (nyami) lesz benne. :)

Röviden ennyi amiről tudok, de még előttem sem rajzolódtak ki teljesen a dolgok, mert tegnap lett megtervezve és pont nem voltam ott. Nagyon fájt a hátam (valami ideg becsípődhetett), még levegőt venni is alig bírtam, a mozgásról nem is beszélve. Ma egy fokkal jobb.

Szóval este az ebédlőben adják le a videókat egy nagy vetítőn, biztos hangulatos lesz. :) Lehet, hogy mi magyarok fogjuk majd a legjobban élvezni. :D

*

El kellett mennem, hogy folytassuk a sütést, vittem magammal a Lap-topot a konyhába, hogy még se egyedül ücsörögjek itt a szobámban.

Tök jó hangulat volt. Sütött a nap, eszegettünk, zenét hallgattunk, sütögettünk. Elmosogattam, Anna írta a szöveget (nagyon klassz lett), amivel majd összekötjük az előadást. Zoli megmasszírozta a hátam, mert még most is rettenetesen fáj. Annyira jól masszíroz, sokkal jobb lett utána. Éreztem, ahogy nyomogatta, hogy valami hülye ideg, vagy izom, nem tudom mi, bevan akadva valahova. Nagyon kellemetlen érzés.

Remélem hamarosan rendbe jövök.

Dagmar közben néha sütött, néha gépezett, úgyhogy elvoltunk mindannyian. Szinte az egész napot a konyhában töltöttük.

Vagy legalábbis a délutánt.

Kicsit mesélek az elmúlt napokról.

A szombatot átaludtam, majd estefele átmentem az Annáékhoz.

Elhatároztuk, hogy nézünk valami filmet. Aznap este volt a farsang, de egyikünket sem érdekelt a dolog. Kati néni a fiújával filmezett, nekünk meg se jelmezünk, se kedvünk nem volt ott huhogni a dánokkal. Elvégre attól, hogy ez egy jelmezbál még mindenki ugyanolyan gyökér marad. Tök mindegy, hogy most Maci Lacinak van e beöltözve, vagy sem.

Úgyhogy elkezdtük vitatni, hogy melyik filmet nézzük. (nagyon más az ízlésünk) Míg vitatkoztunk addig kitaláltam, hogy azért annyira el kéne menni, hogy legalább lefényképezzük a sok idiótát. Úgy tűnt, elég komolyan veszik ezt a beöltözős dolgot. Van, aki 300 koronát költött a jelmezére. (jelzem, az nagyon sok…)

Kati néni gépe a szobájában volt, ami pedig egy másik épületben található meg, úgyhogy Katával nekivágtunk. Míg elérkeztünk a célhoz, addig szembetalálkoztunk a fél sulival, akik színesebbnél és viccesebbnél viccesebb jelmezekben csörtettek végig vihorászva a folyosókon. Elég fura volt a szitu, mert csak mi nem voltunk beöltözve.

Annyira murisak voltak, hogy rögtön nekem is megjött a kedvem, hogy beöltözzek. Meg persze elég ciki lett volna beállítani jelmez nélkül a bulira, megint úgy jött volna ki, hogy a hülye magyarok nem akarnak beilleszkedni…

Összefutottam Nobuval és kölcsönkértem a kimonóját, hogy majd beöltözöm Gésának.

Mire vissza értem Annáékhoz, Kata már lázasan nézegette a ruháit és kereste a megfelelő jelmezre valókat. Olyan lázba jöttünk, hogy Anna nem tudott minket hova tenni, meglepetten bámult ránk, hogy most mi van, és várta, hogy elindíthassa a filmet.

Hát, gondolhatjátok, végül nem lett semmilyen filmnézés. :)

Több mint 2 órán keresztül készülődtünk és közben betegre röhögtük magunkat. De komolyan. Próbáltunk a ruhatárunkból és kellékeinkből valami normális jelmezt létrehozni, de nem nagyon jártunk sikerrel.

Volt egy zöld csillogó leplünk, amit Nena adott nekem, hátha valami indiai akarok lenni. (???) Hát.. Kata felpróbálta és próbáltuk kitalálni, vajon mire hasonlít leginkább. Mire Anna váratlanul megszólal: fa… nem FŰSZÁL! Legyél fűszál! Utána egy virágos ágyneműből és kalapból találta ki a „rét” nevezetű szerepet, (vágjátok, nem virág… rögtön egy egész rét!) Úgyhogy Annát beöltöztettük fának, hogy ő majd szomorúfűz lesz, én a rét, Kata pedig a fűszál.

Gondolhatjátok…

Anna sírt a röhögéstől, Kata a földön fetrengett, nekem meg már mindenem fájt.

Aztán végül Anna valami Gésa szerű lett, piros kimonóval és rózsaszín pántlikával a fején :D, Katának pedig a „fűszál” imidzset tartogattuk, egy táblával a nyakán, amin a „Fűre lépni tilos” feliratot szerettük volna kivitelezni.

Mire eljutottunk idáig Kata kitalálta, hogy ugyan ki az a hülye, aki fűszál akar lenni egy farsangon??

Volt rajta egy zöld póló, úgy nézett ki mint a műtősöké, úgyhogy gyorsan fehér gatya, zokni, papucs, Annának volt zuhanyzósapkája, a nadrágjára felszerelt lázmérőt (1x majdnem ráült) meg gyógyszeres dobozokat, én meg festettem egy vörös keresztet a homlokára rúzzsal.

Én meg (miután a lányok rábeszéltek) beöltöztem ördögnek.

Nos… éjfél körül szétröhögve az agyunkat, elindultunk a buliba.

A japók és néhány dán, nagy örömmel fogadtak minket.

Klassz volt a hangulat, sokat nevettünk az első 5 percben meg mindenki velünk akart fényképezkedni. :) Mindenki kattintgatott mint állat, mi meg csak néztünk.

Az elején szuper zene volt, fények, hangulat, sok-sok ember, szinte mindenki beöltözve.

Szafaris, boszorkány, M&M’s cukorka, ufók, gésák, télapó, börtöntöltelék, tehén (akit először dalmatának néztünk), nőnek öltözött fiúk, szakács, pincér, macska, és még rengeteg minden.

Nekem nem volt bárkártyám (elhagytam kb. 1 hónapja, de a minap találtam meg a fürdőben, a retikülömben…), úgyhogy nem nagyon ittam, csak amit Zoli megkínált. Nem is baj. :)

Kicsit táncolgattunk, aztán megint elkezdtek szar zenék lenni, úgyhogy hamar, olyan 1 körül le is léptünk.

A dánokkal továbbra sem történt előrelépés, de legalább elmondhatjuk, hogy részt vettünk a dolgokban.

Nem beszélve arról, hogy mennyit hülyültünk, amíg eljutottunk odáig, hogy beöltözzünk. :)

Ez lett a NAGY filmnézésből. :D


Vasárnap pihi volt, nem nagyon csináltam semmit. Filmeztem dánozgattam, ilyesmiket.

Találtam egy oldalt, ahol magyarul vannak filmek, kiírtam vagy 8 oldalnyit, hogy mit akarok megnézni, erre mindet letörölték, ugye a jogsértés miatt.

Nem baj, ez egy jel, hogy ne nézzek, csak angolul filmeket. (azokat persze nem törli le senki… Az nem jogsértés???)

Hétfőn halálra dánoztam magam. Első óra dán, Hellével. Persze azt sem tudtam eszik e vagy isszák.

Utána szünet lett volna, de lehetett menni a tanárhoz külön órára, segítséget kérni a házihoz. Esküszöm, úgy éreztem magam mint a tanulószobán. (igaz, életemben eddig csak egyszer voltam) Utána Table-group meeting-en voltam, de mint mindig most is leszarták a fejem, komolyan, mintha ott sem lettem volna.

Az asztalcsoportom már arra se veszi a fáradságot, hogy fordítson, úgy viselkednek, mintha nem is léteznék. Úgyhogy én is leszartam őket és elkezdtem a dán házimat írni. Miután végeztem, naplót írtam és jól lefikáztam mindenkit mérgemben. Tök jó volt, körülöttem ültek, de nyugodtan írogathattam róluk, mert úgy sem értették. :P

A végén Mikkel nagy kegyesen 2 mondatban összefoglalta, hogy majd áprilisban együtt megyünk bowlingozni és ennyi.

Oké.

Többet nem megyek table-group meeteng-re. Ha én nem érdeklem őket, akkor minek dekkoljak ott feleslegesen?

Egyedül Nena miatt nem megyek át más asztalhoz, mert őt nagyon szeretem. De ez az egyetlen ok.

Nobu sem jár hozzájuk se enni, se a találkozókra, semmi. Kata is mesélte, hogy tudja milyen érzés, amikor kiközösítik. 1x volt csak ilyenben része, amikor véletlenül olyan emberek közé került. Az ő asztalcsoportja jó. Én minden nap így érzem magam, ha a sajátommal vagyok. Most már ő is megértette, hogy miért nem járok kajálni.

Nenának ezt elmondtam, mert látta, hogy valami nem stimmel és már lettünk (úgy érzem) olyan jóban, hogy beszélhetek neki ilyenekről.

Mondta, hogy a mi közösségünk amúgy is gáz, ha vége a kötelező összeröffenéseknek mindenki megy amerre lát, és szarik a másikra. Ha akarom ehetek ott ahol akarok.

Mi vagyunk a legkevesebben, csak 8-an, vagy 9-en.

Nem minden osztály működik ugye. A miénk pont ilyen.

De nem mindenkinek van ilyen jó „osztályfőnöke” sem, mint nekem. :) Úgyhogy maradok.

Kíváncsi vagyok ki lett volna még olyan megértő a dánok közül mint Nena, amikor arról volt szó, hogy wc-re sem tudtam kimenni, annyira fájt a lábam, mégis megértette, hogy nem akarok orvoshoz menni.

És íme, nem kellett hazamennem. :) (lekopogom)

Később másfél órát dánoztam Nenával, aki csak pusztán kedvességből privát órát tartott nekem és megcsináltuk együtt a házimat.

Sportórám lett volna, de nem mentem el, helyette vele dánoztunk. Nagyon jó volt, csomó mindent megértettem. :)


Este Annáéknál megnéztük a Család kicsi kincsét. Én Anna ölében feküdtem, nehezen fértünk el 4-en (Zoli, Kata, Anna, én) úgy, hogy mindenki rendesen lássa azt a kis Laptop-ot. Jó volt, sokat nevettünk. Utána még beszélgettünk egy csomót, és megint halálba röhögtük magunkat.

Olvastunk fura halálesetekről. Elkezdtük Jimmynél, aztán nekiálltunk a neten kutatni, és szétröhögtük magunkat azon, hogy egyes emberek, hogy tudnak annyi baromságot kitalálni, hogy később Darvin díjat kapjanak érte. (az evolúció zsákutcái címen)

Összegyűjtöttem nektek pár gyöngyszemet, a képek alatt lesznek. :)

Zoli közben nyomatta a hülyeségeit, szóval nem volt rossz a hangulat. (ha egy tárban 6 hely van és az egyikben van csak golyó, akkor 99%, hogy meghalsz… Valószínűség számítás Zoli módra :D)

Tegnap feküdtem, pihiztem, ma is fáj a hátam, de meló van. Most megyek, készülődök, mára kikell kicsit rittyentenünk magunkat.

Később elmesélem, hogy milyen volt és leírom a programot is. :)

Ja és íme azok a helyek, amikre jelentkeztem, illetve amiket kötelező (jaj de tetszik most ez a szó hírtelen!!) meglátogatni Barcelonában.

Teljesen bevagyok indulva!!!


-La Sagrada Familia

-Gaudi múzeum

-Casa Mila

-Állatkert

-Európa legnagyobb tropicariuma

-Olympic city

-Kikötői látványosságok

-Parc Guell

-Cawa Brevery

-Monesir de Monserrat

-Vitorlázás Lloret de Mar partjainál

-Búvárkodás (ez még nem biztos, mert pénzbe kerül)


Jól hangzik mi? :) Még lett volna bicajozás a hegyekben és wellness, de az első nem nekem való, a második meg 500 korona. Na nem baj, így sem lesz rossz. :)

Nyugi a feléről én sem tudom, hogy micsoda, de addig még utána nézek.

Eltudjátok hinni, hogy jövő héten már utazom??? Brutális…

Zolival veszünk közösen egy gépet, úgyhogy fotók is lesznek. :) Anélkül el sem szabad indulni. :P

Nos… ennyi, kedves olvasóim, bocsi, hogy az ígért témákról még nem írtam, de ezek, most érdekesebbnek bizonyultak. (resultar a bizonyulni szó spanyolul!!! Istenem, hogy jutnak ilyenek most eszembe?? :D)

Remélem nem untátok halálra magatokat és jeleztek majd valamit. :)

Íme az ígért képek!

Pusszanat!

Lena (Itteni nevem. Vagyis, ahogy itt hívnak. Vagyis, ahol akár otthon is hívnának, de mindenki Dancsinak hív, amit nem bírok, mert gagyi!!!!! :D Oké… szóval gyerekes na. :D)



Kata a kezdetekkor, mint ördög.
Wáááá!!!
Pántlikás ördög :D

Kata a "Rét"... :DSzakadunk a röhögéstől...
Anna a fa... :))) (szomorú fűz, pontosabban)
A fűszál, aki stoptáblának képzeli magát... :D
Kata mint nővérke
Anna, a pántlikás Gésa :))

Kijőve a fürdőből Anna "lecsapott" rám :)Hú... (belegondoltam mivé transzformálódtam újabban... Emlékeztek a régi "szőke haj, kék szem, rózsaszín szájfény, cuccok és társai" korszakomra? Nos... én már alig, ezt a képet nézve)
A buli













Zoli mint akasztott ember :D (amúgy muskétás volt)
Kedvenc képem :)Hero... No comment :D
Kedvenc japó "barátnőm" :) Nem édi?? Olyan, mint a manga rajzokban a mesehősök :)
Kongói haverunk


Zoli nem tom mit csinál, de jól néz ki :D

....
Nekem erről a képről a "Holtak hajnala" jut eszembe... :D :))))
Ápolónő viszi az ördögöt. Én meg mintha valaki seggét fognám... Pedig nem! :D
Ördögűzééééés!!!!

Dánok
Mi





Művészkép
Újabban itt is jön a tavasz :)
Szobámba belépve...
Ágyam (kupi mint mindig)
Ezt látom, ha kinézek
Polcom
Fürike

:)) Elvan a gyerek ha gép kerül a kezébe... :)))
Folyosóm

Ezt láttam az ajtó előtt amikor még kijártam cigizni :)Parkoló
Ebédlő
Ebédlő még mindig :)
Tornatermünk






Nagyítsátok ki (érdemes :)



Mólónk




Máádárka, máádárka.... :D
Asztalom
Régi tiszai idők
Nagyimtól kapott naptár
Osztálykép
Ez van kitűzve a falamra. :)
Erussal színesben :)
Órarendem :)



Erre véletlenül bukkantam rá a tavaly mappából.Gondoltam felrakom. :) A régi szép idők emlékére. :)

És végül:

"Érdekes" halálesetek



3 megjegyzés:

Kriszti írta...

Hali Csajszika:) Jaaj annyira jó amikor vidám dolgokról írsz:):):) Ilyeneket sokkal szívesebben olvasok, mint olyat, amikor szomorkás a hangulatod. :) Igaz én nem ismerem a dánokat, de hallottam róluk egy s mást, és nem túl pozitív dolgokat...szóval ne is törődj velük, le vannak kakkantva:P:P A lényeg mindig az legyen, hogy úgy töltsd el napjaidat, hogy neked jó legyen és ne foglalkozz semmi és senki mással.!!! Ilyen téren lehetsz szerintem egy kicsit önző, mert ha a dánok nem hajlandóak úgymond normálisan viszonyulni hozzád/hozzátok, akkor neked/nektek miért lenne kötelességetek?! De ez az én véleményem, a többit te érzed meg látod.

Nagyon tetszik az uccsó kép, amit össze montázsoltál:):):):)

Sok-sok puszi

Ganyi Károly írta...

Hali!

Könnyesre nevettem magam a blogodon. Látom Te is hozod a formádat azért... :)

A farsangi képeken pedig ördögien angyal vagy. :) A többin pedig csak "szimplán" angyal. ;)

Puszi:
K.

Mami írta...

Szia Cucukám!
Végre egy vidámabb bejegyzés!
Nagyon élveztem és örülök,hogy próbálod jól érezni magad(ha "csak" a magyarokkal is.
Írd majd meg milyen volt a tagnapi,prezentáció és sírtatok-e Ti magyarok!!Remélem a hátad javulgat és mire indulás lesz barcelónába már minden rendben lesz fizikailag,hogy tudd élvezni a nagy utazást és az ott létet.A képek fantasztikusak a táj gyönyörű.A Ti csapatotok jó. Kár,hogy a dánok ilyen gönyék,de legyen ez az ő bajuk.Azért a tenger látványa ,illata a táj stb,hát pocsék lehet Neked!
pusszantás
Mami