Gyönyörű Dánia! :)

Hali!

Hamarosan megyünk handbike-ozni Annáékkal, mutatok nekik egy nagyon szép helyet, ahová véletlenül vetödtem egyik nap, amikor sétálni mentem a Scouter-rel.

Gyönyörü volt, nekem iszonyatosan tetszett. Óriási rét, ahol lovak legelésznek, a távolban a tenger, mellette erdö, szélmalmok, néha egy-egy sirály, béke, és nyugalom. :)

Imádom…

Úgyhogy most oda megyünk.

Kedden emlékeim szerint nem volt semmi különös, a pszichológia óra tetszett és mostanában a dánt is tökre élvezem. James óráin mesekönyvet olvasunk, ö meg mindenkivel vállal egy kis privát korrepetálást, hogy megtanuljuk normálisan kiejteni a szavakat.

Valamelyik héten megyünk egy óvodába gyerekekhez mesét olvasni, ami szerintem elég vicces lesz… mivel tuti szétröhögik majd magukat a kiejtésünkön… (legalábbis az enyémen biztos) :D

A Helle-s dán órák is jók, egyik fele a computer szobában telik, ahol néha dánozok, néha angolozok, néha meg netezek, utána pedig egy munkafüzetböl csinálom a feladatokat, amik szerintem nagyon jók és még számomra is megoldhatóak. Ezeket késöbb Helle leellenörzi és házit is ad.

Mint a többi suliban. :)

A zenés, ugrálós órán, ami hétfön szokott lenni, pedig maradtam, mert nem nagyon volt kedvem átmenni arra a Qi Gong-ra. Szerencsére nem olyan veszélyes (eddig), Helle pedig pont ott volt a balesetemnél, úgyhogy nem kell attól félnem, hogy nem érti meg, hogy ha ki szeretnék maradni valamiböl…

Csütörtökön a fotozós órám volt és végre a Photoshop-ot is kipróbálhattuk, amit iszonyatosan élveztem. :)

Majd megmutatom milyen képeket csináltam. Nem sikerült olyan jól, mint szerettem volna, de mindegy.

Délután nagyon rossz kedvem volt, bár elötte Martaval és Nobuval ebédeltem a szobájukban, aminek nagyon élveztem a hangulatát. Egy másik épületben laknak, az én részemtöl nem messze, egy lejtön kell felmenni. Tök szép a kilátás az ablakból, a szoba is hangulatos, ök a földön ültek a párnákon, kaja közben latin zenét hallgattunk, beszélgettünk, úgyhogy jobb volt, mint ott „szenvedni” az asztalomnál.

Valamelyik nap Kenneth-el is volt óránk és azt mértük fel, hogy ki meddig jutott, ez alatt a 4 és fél hónap alatt.

Szempontok:

- Szocializálódás

- Nyelvek (angol, dán)

- Integrálódás

- Jövöbeli tervek (akarunk e maradni, vagy sem)

Hát… itt enyhén szólva elkeseredtem, mert rájöttem, hogy én személy szerint nem jutottam sehova…

A szocializálódás nem jött össze, nincsenek dán barátaim, nem vagyok soha az asztalomnál, nem veszek részt a közös programokban.

Persze az International-ekkel elvagyok, de a kérdés szerintem most inkább a dánokra vonatkozott.

Nyelvek… Talán az angolom jobb lett (föként a balesetemnek köszönhetöen), de a dánom semmiképp. Tény, hogy a tanárok nagyon rosszul tanítottak, mert érzem magamon, hogy most, amikor jól csinálják én is tök szívesen járok az órákra.

De tény, hogy én sem eröltettem meg magam túlzottan a tanulás terén…

Integráció – Na, ez az, ami egyáltalán nem. Az, hogy én fogjam magam és leüljek egy dán asztalhoz egy bulin, az teljességgel kizárt. Bár ezzel nem vagyok egyedül.

Jövöbeli tervek… Nem jövök vissza, mert be kell fejeznem a sulit, de szerintem nem is tettem azért túl sokat, hogy a tanároknak legyen kedve még több energiát belém fektetni. Igaz, a dán állam fizeti, de érthetöen olyan embereket választanak ki föként, akikböl lehet késöbb profitálni. (jó dán nyelvtudás, jó szociális élet, munkavállalás, stb.)

Kérdezem én: miért jöttem ki?

A magyarok másért vannak itt, mint én. Zoli lehet, marad itt dolgozni, Kati néni, Kata talán segítök lesznek. Én visszamegyek a suliba. Ök azzal törödnek, hogy valamilyen szinten megalapozzák a jövöjüket és pénzt keressenek.

A dánok pedig azzal, hogy jól érezzék magukat együtt és jól szétbulizzák az agyukat, mielött elkezdik a nagy betüs életet.

Talán én is az utóbbi miatt jöttem ki, de mivel a dánok közé nem illeszkedtem be, a magyarok motivációi pedig rám nem vonatkoznak, ezért a két „csapat” között érzem magam, mondhatni egyedül és kavarok bennem minden. De föként az, hogy miért vagyok itt?

Hogy lesz ennek e bármi értelme, bármi elönye a késöbbiekben? Hogy nem veszik e kárba semmi? Persze érzem én, hogy jó (volt) itt, de látva a többieket tudom, hogy eléggé kilógok a sorból.

Na mindegy. Keresem önmagam. Ez van… :)

Remélem, valamennyire értitek, amit itt próbálok elmagyarázni, kicsit kuszára sikeredett. :)

Csütörtök este lementem próbálni a zeneterembe. Egy darabig jól elvoltam, aztán lejött a Kalapácsfejü, meg még egy lány és sikeresen elfoglalták a bázisomat. :s

A csaj még duettet is akart velem énekelni, amin aggódtam, hogy juj, majd mit fog szólni a hangomhoz, de miután meghallottam, hogy elég gyatrán énekel, megnyugodtam. :)

Egy darabig próbáltak, majd elmentek és énekelhettem tovább.

Sikerült annyira berekednem, hogy másnap nem tudtam suliba menni, mert még beszélni sem tudtam, nem hogy énekelni. :s

Délután elindultam a boltba, de aztán visszafordultam, mert éreztem, hogy tökre legyengültem és Scouter nélkül lehet, nem annyira bírnám a távot.

Lesétáltam a stégig, néztem a tengert, belemerültem a gondolataimba… Még soha nem láttam ilyen tengert, mint ez, a víz ezerféle kékben, szürkében és barnában játszik, ahogy rásüt a napfény. A legvilágosabbtól a legsötétebbig… :) Nagyon szép.

Nyugisan (magányosan) elvagyok, amikor Dagmar egyszer csak ott terem mellettem. :) Elkezdtünk beszélgetni, máris jobb kedvem lett, aztán meg elindultunk visszafele, de összefutottunk Martinnal és Sorennel, ök meg elhívtak minket sétálni, úgyhogy tök jó volt.

Martin tolt, mert rossz volt az út a tenger mellett, majd leparkoltunk egy szép zöld réten és kifeküdtünk a fübe. Gyönyörü idö volt, kék ég, sehol egy felhö, tüzött a nap, közben morajlott a tenger.

Beszélgettünk, sütkéreztünk, stb.

Martin kérdezett az éneklésröl, meg mindenféléröl. Jövö, tervek, otthoni dolgaim, suli, barátok, stb. Ö is mesélt, hogy mit szeretne késöbb, néha Dagmar is bekapcsolódott.

Visszafele egy gyönyörü erdös részen sétáltunk és kb. vacsira voltunk itt.

Jó volt nagyon. Talán a spontanitása tetszett benne a legjobban. :)

Aztán a nap többi része… :)

Vacsi fele meghallottam Nobu hangját a kis konyhából, bementem és gyorsan meg is lettem hívva a japán estre. :) Átcipeltem a vacsimat hozzájuk, majd segítettem letörölni az asztalt, megteríteni, stb. Közben Martaval dumáltunk, amúgy ott volt még Soren, Nobu, Momoko, Jasu, Key, Hero és Mizuko. Valami hagymaleves szerüség volt, ami annyira nem ízlett mint a nagyi föztje (természetesen), de jobb volt, mint a dánoké, az biztos…:) (szegény Soren, sokszor beszólok a dánokkal kapcsolatban, mert mindig elfelejtem, hogy Soren is az… :s Ö tök ari és kicsit ö is kilóg a sorból, ami a dánokat illeti…).

Jó volt nagyon a hangulat, sokat nevettünk, fényképezkedtünk, beszélgettünk, a második fogás pedig rizses hús volt, hagymával, disznóhússal, kis tojással, nagyon ízlett. :) (végre valami normális kaja!) Hozzá zöld teát ittunk, és valami japán desszert is volt, de az annyira nem ízlett.

Utána Nobu megmutatta a spanyolországi képeket, majd lepakoltunk és elkezdtünk kártyázni. (Asshole a neve a játéknak :)

Mivel nem tudtam a szabályokat Marta volt velem, de hamar belejöttem, elvertem mindenkit! :D

Annyira poén, ahogy japánul beszélnek, nagyon cukik! :)

Hagymalevessel barátkozva :)

Japán est
Balról: Én, Soren, Nobu, Marta, Mizuko Key
Jobbról: Hiro, Yasu

Hagymaleves és rizses hús

Soren elhívott mára moziba (3D-s) és holnapra a szülinapjára. Ma nem mentem, mert inkább kialudtam magam, meg drága is volt és dán. (felirat nélkül)

Holnapra viszont kéne valamit venni neki…

Innen folyt. köv.

Puszy!

*

Már megjöttünk a handbike-ozásból, hát… mit ne mondjak, eléggé halott vagyok… Szerintem jobban bírtam fizikailag a dolgokat, mint terveztem, azt hittem, hogy majd 10 méter után feladom és visszafordulok. (valamikor januárban handbike-oztam utoljára, és azóta nem is nagyon sportoltam). De tudtam tartani a tempót a többiekkel és elvezettem öket arra a helyre, amiröl az elöbb meséltem. Bekanyarodtunk egy kis ösvényen is, átvágtunk az erdön és kijutottunk a tengerpartra. Annyira tetszett, totál beájultam töle!

Zoli nagyon ari volt, meghívott minket fagyizni, meg segített, amiben tudott.

Málna, Sztracsatella, Nugát

Ez a kocsi a kikötő parkolójában volt. Nem rossz mi? :)

"Kata ül a fűben..." :)

Flash!!! :D

Életkép

Jaj de jó nekem!!!! :)

"Nincs kanál!" :D

Kedvenc képem

Oké... na erről beszéltem. :D

Chubakka (tuti nem így kell írni, de nem baj :D)

Chubakka és Dart Vaeder :)

Szabad vagyooooook!!!!

Gondolhatjátok, megint halálba röhögtük magunkat, szegény Anna majdnem beesett az árokba, elkezdett arra gurulni, mire Zoli gondolt egyet és hogy az esést megakadályozza, inkább felborította. :D

De csak szép nyugisan… :P

Alig bírtam abba hagyni a röhögést, de csak miután láttam, hogy Annának nem esett komoly baja.

Végül is nem esett be az árokba… :D

Nagyon jó ez a hétvége, mind a tegnapi nap, mind a mai, na de akkor mesélek még a tegnapi estéröl.

Kártyázás után Mizu, Momo és én az ebédlöben dumáltunk, teázgattunk. (japán tea tejjel, furán hangzik, de isteni finom! :)

Késöbb benéztünk a bulira, amiröl Mizu végül lelépett de Momo azt mondta, hogy ha szeretnék maradni, ö is marad.

Úgyhogy elkezdtünk dumálni. Nagyon jó zene volt, ami talán az elsö alkalom mióta itt vagyunk, úgyhogy nem nagyon akartam onnan eljönni. Amint láttam neki is nagyon bejött a zene és tök bizalmas dolgokba belementünk.

Fiúk, szerelmek, pasizások, stb. Elmesélte, hogy neki milyen volt a szerelmi élete, én is meséltem neki erröl-arról, meg képzeljétek, kiderült, hogy csomó fiúnak tetszek itt, csak annyira vak vagyok, hogy sosem veszem észre.

Mikkelröl, az asztaltársamról (nem a szöke, egy másik) kiderült, hogy teljesen belém van zúgva, mondjuk nekem nem jön be, de nagyon kedves srácnak tünik, úgyhogy holnap elmegyek vele séltálni egyet. :)

Annyira hihetetlen, hogy valaki (ráadásul egy dán) így megszeretett, pedig nem is ismer!

Meg úgy látom rajta, hogy totál kész van szegény, tehát az a „lepkékvannakagyomrombanésidegbetegvagyokhameglátom” típusú szerelemröl van szó…

Aztán Momo meg halál nyugodtan közli velem ezek után, hogy van még néhány srác, akiknek nagyon tetszem. Tök nagyot flash-eltem… Még egy dán és még pár másik fiú… De nem mondhatja meg, hogy kik azok.

Hát köszi… :)

Na mindegy…

Lehet, hogy nyitottabb szemmel kéne járnom?

Róla tudom, hogy biztos forrás, mert nem az a nagyotmondó típus.

Éjjel 2-ig voltunk a buliban, egy rocker srác 4 üveg sörrel is megdobott minket, meg azért néhány dán is leült mellénk egy idö után. Momo nagyon nyitott és szerintem szép kis csaj, ráadásul iszonyú intelligens.

Készítettünk közös képeket, kijött velem cigizni, picit táncoltunk is (csak az asztal mellett, mert annyi bátorságunk azért nem volt), meg persze rengeteget kísérgettük egymást a wc-re a sok sörtöl. :)

Azért nem élem bele magam ebbe sem, hogy ilyen jól kijövünk, mivel azóta már a Nobuban és a Martaban is csalódtam. :(

Én személy szerint iszonyúan jól éreztem magam tegnap, órákon át angolul beszéltem, még jobban megismertem Nobut, jó zene volt, nem rúgtam be, így józanul figyelhettem ahogy a dánok lerészegednek és hülyét csinálnak magukból… :D Úgyhogy elvoltam.

Ma pedig handbike-oztunk, amit szintén élveztem.

Ma este beöltözös buli lesz, de szerintem nem megyek, majdnem 5 km-t letekertünk, nekem az sok, ráadásul mindenféle fás, köves, buckás úton, dombon le-föl.

Csak egy jó könyvre és egy kis nutellára vágyom, de ki tudja mi lesz belöle, mostanában annyi spontán dolog ér. :)

Zoli viszont hamarosan jön, megígértem neki, hogy kifestem, mert Marilyn Manson akar lenni. :D

Kéne válaszolni Era, Norbi és Dorcsi e-mailjére is, úgyhogy lassan megemberelem magam, és nekilátok.

A holnapom sem lesz túl nyugis, délelött megyek, veszek valamit Soren szülinapjára, (vasárnap is nyitva a bolt /ami nem ÉJJEL-NAPPALI!!! :D) aztán beszélek Karcsival mikin, majd szülinap, este pedig az ígért séta Mikkellel. (jaj… :S)

A zeneteremre már gondolni sem merek, mert kb. 0 % esély van rá, hogy belefér az idömbe…

Na mindegy. :( Ez egy ilyen idöszak.

De legalább aktív és ennek örülök.

:)

Most megyek, Momo azt mondta akkor megy a buliba ha én is, úgyhogy még idöben szólok neki, hogy ma kihagyom.

Puszi nektek és íme a képek a mostani programokról! :)