CLICK HERE FOR BLOGGER TEMPLATES AND MYSPACE LAYOUTS »

2009. május 22., péntek

Koppenhága!!! :)

Helló Mindenkinek!


Nos, tegnap már nem volt idöm mesélni Koppenhágáról, de ma bepótolom, amíg arra várok, hogy Zoli fényképezöjének az aksija feltöltödjön.

(Videókat csinálok ebben a 3-4 napban)

Hétfön, olyan 9, fél 10 körül indultunk el, pakoltunk magunknak kaját, mert nem álltunk meg ebédelni. Viszonylag hamar odaértünk, igaz 4 óra volt az út, de szépen sütött a nap, igazi tavaszi idö ksözöntött minket. Nézelödtem, zenét hallgattam, egyszer megálltunk pihenni, meg kajálni egy benzinkútnál, majd folytattuk utunkat, 1 óra körül értünk oda.

Még nem a hotelbe mentünk, hanem Cristiania-ba, ami egy Koppenhága külvárosában található kisebb városrész.

Fogalmam sem volt, hogy mi vár rám, így aztán meglepödtem, mikor ráébredtem, hogy mi is valójában ez a hely. Én leginkább egy „Gettó cirkuszhoz” tudnám hasonlítani, sok szakadt emberkével, etnikummal, rengeteg grafitivel, lepukkant bódékkal, kocsmákkal, utcán füvezgetö tagokkal, órási, szabadon engedett kutyákkal.

Bob Marley, fü, hasis, hippi, ezek a szavak jutnak eszembe a helyröl. Azok laknak itt, akik valamilyen ok miatt kiszorultak a társadalomból, illetve már eleve ide születtek. Rájöttünk arra is, hogy miért nem látni az utcán hajléktalanokat; azért mert midegyüikük itt él.

Nem volt annyira idegen a hely és a szituáció, hiszen elszórtan Pesten is lehet hasonlókat látni. (Blaha, 8. ker. Moszkva tér, Nyugati, Keleti téri aluljáró, stb.) Mégis fura volt, hogy itt viszont egy egész városrész van kialakítva számukra. Boltokkal, óvodával, munkalehetöségekkel, játszótérrel, egyszóval minden olyannal, ami ahhoz kell, hogy az ember boldogulni tudjon. Csak kicsit máshogy. Több droggal, alacsonyabb életszínvonallal…

Nem lett egyikünknek sem jobb kedve utána, mégis maradandó élmény volt elmenni oda.

Volt idegenvezetönk is, aki elmondott egy csomó infót Cristianiaról, körbevezetett minket, válaszolt a kérdéseinkre, stb. Még egy érdekesség: ez amellett, hogy egy „lakópark”, még turistanevezetességként is szolgál. Pontosabban pénzt csinálnak abból, hogy a gettóban élnek…

Íme néhány kép, hogy ti is lássátok miröl beszélek:










International team

















És ha elmész mellettük, fű szagot érzel...







Picit már morcin







A kirándulás után becsekkoltunk a diákszállóba, ami annak ellenére, hogy nem egy 5*-os hotel, nekem nagyon bejött. Volt egy kis kolesz feeling-je, menza kajával, emeletes ágyakkal, de a kilátás gyönyörü volt.

Koppenhága kicsit hasonlít Budapestre, amikor kinéztem az ablakon a csatornára, mintha a Dunát láttam volna, így persze még inkább honvágyam lett. :)

Elég forgalmas, itt is rengeteg üzlet, étterem, Meki, közlekedési eszközök, egyszóval olyan, mint egy átlagos európai föváros.

Szerintem gyönyörü hely, sikerült meggyözödnöm róla, hogy minden szempontból érdemes lenne itt élni.

Akár vidéken, akár a fövárosban… Egész Dánia ideális hozzá. (Mint kiderült, még Cristiania is… )

Késö délután pihiztünk egyet, (5-en voltunk egy szobában, a 4 magyar lány és Momoko) majd elmentünk egy étterembe kajálni.

Tetszett a hely, a kaja már kevésbé. A pizza úgy megfeküdte a gyomromat, hogy egész éjjel szenvedtem, úgy fájt. :S

A kaját a suli fizette, az italt nekünk kellett.

Sokat röhögtünk, fényképezkedtünk, beszélgettünk, nagyon jól éreztem magam, tök jó volt a hangulat. :)

Látjátok? :P








Menőzünk :P







Nézzétek milyen hosszú a nyelvem! :D


Ő a tanár, aki szervezte a kirándulást.


Étterem


Csajok! :) (Dagmar, Kata, Momo, Minori, Kati néni)



Még mindig a nem normális kategória... :D



Áááá Dagmar, ne fotózz!!!!


Séta az étteremből a szállóba. Kissé eltévedtünk, de legalább van idő fotózkodni. :)



Ennyi nyelven mondhatja a kutyus, hogy Vau! :)



Love Koppenhága!!!




Kiállítás a főtéren

Este még dumáltunk, aztán olyan éjfél körül mindenki lassan elaludt.


Másnap reggeli, aztán indultunk az elsö, majd a második programra. 2 elöadás volt a mozgássérültek helyzetéröl Dániában, illetve a segítésröl, meg még sok mindenröl, amit nem értettem, mert tele volt szakszavakkal, illetve olyanokkal, amiknek néha még a magyar jelentését sem tudom. Mindenesetre az angol szintem, szókincsem még messze volt attól, hogy ezeket megértsem. Megpróbáltam kiragadni belöle amit tudtam, a maradék idöben meg álmodoztam. :D









Kellesz!!! :)

Már azért vártam, hogy vége legyen és kezdödhessenek az „osztálykirándulásos” programok. :)

Elsö volt a Canal tour, amikor egy nagy csónakkal lecsordogáltunk a csatornákon egy óra leforgása alatt. Volt idegenvezetés, láttunk sok hajót, szép házakat, stb. Picit fáztam, és a vége fele kezdett beborulni, de jó volt nagyon.

Hazafele beültünk sütizni egy cukrászdába, aztán Annával meg Katával visszasétáltunk a szállóhoz. Nagyon szép a belváros, a sétálóutca, szökökutak, utcai zenészek, egy finn növel is találkoztunk, aki tök jól beszélt magyarul, mivel 5 évig Magyarországon élt.

Igaz 30 évvel ezelött, de mivel a „magyar” háziállataihoz magyarul beszél, így nem felejtette el. :)

Néhány kép a Canal tour-ról és a városról: :)








A híres hableány!



Parlament













Ő volt a gyönyörű kapitány bácsink. :)






Cép leányok... :) :P




Odaút





A szállóban kicsit összeszedtük magunkat, majd irány Tivoli, a vidámpark. Picit féltünk, hogy esni fog, de szerencsére megúsztuk.

Még sosem volt éjjel vidámparkban, csak filmeken láttam, igaz tudtam, hogy valószínüleg nem tudok majd semmire felülni, de ennek ellenére is izgatottan vártam. :)

Nagyon nagyon tetszett a hely, rengeteg hinta, durvábbnál durvábbak, de ugyanakkor sok light-os is a gyerekek (és a csonttörékenyek :D) részére, a parki rész is nagyon szép, mellette vannak éttermek is, nagyszínpad, pont zenélt egy fúvós zenekar, amikor ott voltunk, nagyon jó volt a hangulata. :)

Újra visszatért a gyerek énem! :)

Hihi.

A többiek jó sok vad dologra felültek, föleg a japánok, mivel nekik ezek a masinák meg sem kottyannak, a japán cuccokhoz képest…

Végül szegény Katának elfogyott a pénze, de velem feltudott ülni erre-arra, mert a fogyik kiséröinek ingyenes.

Viszont elég hülye szabály van… Picit lettem ideges… Találtam végre egy jó hintát, ami pont jó lett volna, nem veszélyes, de azért évezhetö. 60 koronáért megveszem a jegyet, majd a nö közli velünk, hogy csak akkor ülhetek fel, ha tudok járni… És komolyan van egy olyan jól, hogy a kocsis emberke piros x-el át van húzva, és mellette meg olyan kép, amin az emberke kiszáll a tolókocsiból.

Mert hogyha valamelyik gép meghibásodik, akkor lényeges az, hogy a mentésnél az illetö legalább tudjon lépegetni…

Öööö… No comment. Na mindegy. :(

Viszont, pofátlan módon a 60 koronás jegyet megtartottuk és felültünk pár masinára vele. :D Gondoltuk utána még leszünk olyan pofátlanok és visszakérjük a pénzt, de valamelyik jegykezelö elkérte.

Ültünk Katával egy lila polipon, amit föl-le lehetett irányitani, meg csónakáztunk. Végül a fahullámvasútat is kiszemeltük, de már késö volt és az utolsó menet volt hátra, én pedig elötte szerettem volna leellenörizni, hogy mennyire veszélyes.

Késöbb persze megbántam, hogy nem ültem fel, de fö az óvatosság, egy törés is elég volt nekem erre a fél évre.

Nem beszélve arról, hogy másnap fájt is a törés helye, pedig jóformán semmi rázósat nem próbáltam ki…






Indiában is jártunk... :P



Minoriék ezen ülnek. :)






Jobb szélen Annamari lába látható. :D







Erre szerettem volna felülni, de nem engedték... :(



Momo és Kata



Életképecke

Az volt a vigaszdíj, hogy nyertünk egy zsiráfot, aminek Kenneth Tivoli (becenevén Tivi) lett a neve. :D

Azóta itt figyel a polcomon, nagyon kis édes, szegénynek már leszedtem az orrlyukait, de így legalább ö is selejtes valamennyire, ahogyan a gazdája is. :P



Utolsó reggelink. (tudom, hogy nagyon gáz a fejem (is)... :( Ennyire azért nem vagyok kövér!!!)


Másnap megnéztük Dánia parlamentjét. Kevésbé színes, elég egyszerü, de annál szimpatikusabbak az ott lévö emberek.

Nálunk inkább a „Sok hühó semmiért” címü történetet érzem, szép a parlament meg minden, de nem mintha számítana, mikor az ország szar helyzetben van… :S

Inkább egy múzeumhoz hasonlít, mintsem egy helyhez ahol dolgoznak az emberek. A koppenhágai parlament számomra sokkal „otthonosabb”, persze amennyire egy parlament otthonos lehet. :)

Világos, jó illat van benn, barátságosak az elöadó termek, stb.

Képek:




Parlament előtt


Kedvenc előadótermemben :)











Amit még tudni érdemes, mindössze 179 tagból áll, kevésbé behatárolt a munkaidö mint nálunk, több szabadságuk van, mivel annyira kötelességtudóak, és van felelösségtudatuk is, szóval annyira nincsen szükségük szabályokra.


Röviden ennyi, a parlament után cuccoltunk be a buszba, majd irány haza.

Azóta elvagyok, most 4 napos szünet van, ami tutira nagyon hamar elfog telni, így igyekszem kiélvezni minden percét. :)

Mellette „munkálkodok” is, föként a zeneteremben, illetve az elmaradhatatlan filmnézés ugye… :P

Youtube-on „lehet”, hogy van valami olyan, ami eddig még nem volt… :P Kukkantsatok rá!

Puszi: A Ti Lenátok :)


Néhány maradék kép még innen-onnan: :)



A japán est, karaokével egybekötve. Nyami!!!









Studytrip, akik Magyarországra utaztak... :)

2 megjegyzés:

Ganyi Károly írta...

Nagyon izgi lehetett a koppenhágai út! :))) A Love Koppenhága képről kicsit a Titanicos snapshot villant be, amikor a Kate Winslet a DiCabrióval :D széttárja a karját a hajó orránál. :P

A zsiráfodról amúgy miért nincs kép? :)))) Ja, amúgy ilyet ne mondj lécci, még viccből se, hogy selejtes vagy! :@ Te nem vagy az!A Christiania-s képekről meg eszembe jutott a Gettómilliomos című film! Bezsebelt egy pár Oscar-t, sokan dícsérik.

A parlamentes képek is nagyon királyok. Ha indulsz a választáson, én tuti rád szavazok. :))))

Na, nézem a következő blogpostodat. :)

Puszi virágszál :)

Névtelen írta...

Szia Cunikám!
Végre írtál,már nagyon vártuk.
Éjjel a vidámparkban?-még én sem voltam,biztosan van hangulata.Furcsa látnom,hogy vannak ott is szegény emberek,de milyen okosan kihasználják a nyomorukat,"turista paradicsom"!Jók a képek is.Várjuk a többi videót, amin mostanában szorgoskodsz,tedd fel hamar!!!!Millió pusszanat
Mami